Két féle ember van, aki tud veszteni, meg aki nem tud veszteni.

Senki sem szeret veszteni. Gyermekkorban figyelhető meg leginkább ez a tendencia, amit nagyon sokan felnőttkorukra sem nőnek ki. Sajnos leginkább az marad meg az emberekben, hogy a vesztest porba kell alázni, a győztest pedig fellegekbe magasztalni.

Az a győztes, aki ezt teszi – megalázza ellenfelét-, a lehető leggusztustalanabb dolgot követi el. Úgy tűnhet, mintha ezáltal dicsőséget szerez magának, ám valóságban önmagát minősíti az ilyen cselekedettel - az intelligens ember azonban felemeli legyőzött vetélytársát, s így valódi tiszteletet érdemel ki magának.

Egy példát had említsek: Vitali Klitschko, miután legyőzte egyik ellenfelét, első nyilatkozatával egy hatalmas tapsot kért ellenfelének, amiért az olyan szépen tartotta magát a gyűrűben.

Két féle ember van, aki tud győzni, meg aki nem tud győzni. Túl kevesen vannak az előbbiből.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.