Ady Endre: Szeretném ha szeretnének
2010.05.23. 18:01
Minden ember –feltéve, hogy van lelke- szeretetéhes. Az, hogy ez hogyan nyilvánul meg, az már személyenként változhat, de ez a tételmondat mindig és minden körülmény között megállja a helyét.
Gondoljunk csak azokra a gyermekekre, akik szeretethiányban nőttek fel: egész életükön át hordozzák a „hátrányos gyermekkor” nyomait – s itt nem anyagi vagy társadalmi hátrányról beszélek, hanem „csupán” szeretethiányról. Számtalan szülő esett már abba a hiába, hogy gyermekének, illetve gyermekeinek mindent megad – bár ez előbbire, az egyke gyermekeknél jellemzőbb -, legyen az bármilyen drága játék is, csupán az egyet felejti el: magát a szeretetet.
Szeretet adása semmi be sem kerül, mégis csínján bánnak vele az emberek – pedig nem kell sokra gondolni: egy jó szó, egy ölelés, egy mosoly.
Mily keserűség is az, ha valakit nem szeretnek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.